Úgy tűnik, ez a téma kimeríthetetlen. Korábban írtam már erről egy cikket – az aláírás bélyegzőkről a december harmadikai blogbejegyzésben olvashat -, de mivel felmerült néhány újabb kérdés, úgy vélem, akkor teljes a kép, ha ezekre is válaszolok.
1. Milyen méretű legyen egy aláírás bélyegző?
Ez csakis Öntől függ. Mindenki másképp ír alá. Van, aki magasra ívelt betűket használ, van, aki vízszintesen nyújtja el a szöveget – "mindenki másképp csinálja". A bélyegző méretét az határozza meg, hogy Ön mekkora helyre szeretne pecsételni. Aláírását egészen addig tudjuk kicsinyíteni, amíg olvasható marad. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy – ellentétben a szerkesztett, optimalizált szöveggel – az Ön aláírása nem fogja széltében-hosszában tökéletesen kitölteni a bélyegző nyomófelületét, hiszen Ön nem 38×14-es vagy 47×18-as képarányú aláírást kanyarít a lapra, hanem olyat, amilyet megszokott. Minden esetben megkeressük az adott írásképhez legmegfelelőbb bélyegzőt, és azt fogjuk ajánlani Önnek.
A legtöbben a Trodat 4911, a 4912, ritkábban a 4913 méretű bélyegzőt választják. A legkedveltebb méret a Trodat 4912-es, ennek a lenyomata 47×18 mm.
2. Milyen színeket lehet, és milyen színeket szokás használni az aláírás bélyegzőkhöz?
Mivel nincsenek kötelező szabályok, minden színt lehet használni, ami egy bélyegzőben elképzelhető. A Trodat alap színválasztéka a következő színeket tartalmazza: fekete, kék, piros, zöld, lila. A MultiColor – magyarul többszínű – bélyegzők színskálája ennél kiterjedtebb, de azt csak a többszínű bélyegzők gyártásakor tudjuk ajánlani Önnek, az aláírás bélyegző viszont alapvetően egyszínű – hiszen ettől hasonlít igazán egy aláírásra.
Milyen színeket szoktak választani? Ez már érdekesebb kérdés. Ritkán választják a fekete színt. Mivel az aláírás bélyegző lenyomata leginkább egy töltőtollal készített szignóhoz hasonlít, Ügyfeleink a leggyakrabban a kék és a lila színeket választják.
3. Hány lenyomatot bír egy aláírás bélyegző?
Ugyanannyit kell bírnia, mint bármilyen más bélyegzőnek.
A festékpárna körülbelül ötezer lenyomatig festékez szépen – ez függ persze az aláírás nagyságától is, hiszen egy teltebb aláírás több festéket vesz fel, egy kisebb nyomófelületű grafika kevesebbet. A szöveglemez élettartama ennél sokkal hosszabb, gyakorlatilag olyan hosszú, hogy Önnek nem kell gondolnia a műszaki okok miatti cserére. Példaképpen hadd álljon itt az én aláírás bélyegzőm, amely 8 éves.
A szerkezet pedig szintén "örök darab". Hiszen Trodat bélyegzőről beszélünk.
Bevallom, magam sem gondoltam, hogy ezzel a termékkel kapcsolatban ennyi kérdés merülhet fel. Ha még mindig maradt nyitott kérdés, kérem, ne habozzon feltenni azt – örömmel válaszolok!
Horváth Attila
Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.
Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között
www.belyegzoexpressz.hu
Hadd kérdezzek valamit ezzel a bizonyos örök darabbal kapcsolatban.
Az a civil szervezet, amelyiknek dolgozom, a Hulladék Munkaszövetség. Múltor valamelyik cégtől kaptunk egy rakás bélyegzőt. Nekik már nem kellett, de nem akarták kidobni. Mi pedig újrahasznosítjuk. Nem Trodat, de ez most lényegtelen. Csak azt szerettem volna kérdezni, hogy Te mit tapasztalsz? Mennyire figyelnek oda a cégek ilyen „apróságokra”? Hogy azért, mert nekik nem kell, még más használhatja. Hogy nem kell mindent rögtön a szemétbe dobni, ha már nekünk felesleges.
Nehezet kérdezel, mert ilyen összefüggésben nem találkozom a problémával. Nálatok nyilván sűrűbben történik ilyen, hiszen Nektek ez szakmába vág.
A korábban már használt bélyegzőkkel kapcsolatban a következő a tapasztalatom.
A Trodat házak tényleg nagyon sokáig bírják, ezért gyakran kérnek szöveglemez cserét. Ilyenkor festékpárnát is szoktak cserélni, mivel a régi bélyegzőgumitól a régi párna – ha elég régóta a bélyegzőben van – kikráteresedik a régi szöveg betűi alatt. Érdemes tehát kicserélni a szöveglemezzel együtt a festékpárnát is. Ez sokszor alig olcsóbb, mintha új bélyegzőt vennének, ezért van, hogy ilyenkor a vevő átgondolja, hogy vegyen egy újat, vagy újítsa fel a régi pecsétet.
Ha nagyon piszkos, agyontintázott stb. a bélyegző, akkor még a környezettudatosabb emberek is a csere mellett szoktak dönteni. De van, aki felújít.
Olyan is volt, hogy valaki el akarta adni a cége használt bélyegzőit. Mi viszont se nem veszünk, se nem adunk el használt termékeket, így ebből nem lett üzlet.
Hej, Barátom, játékra hívlak, komolyra, a MÉM elért:
joljarok.hu/blog/archives/429
Jöjj, s tudd meg, öt könyv 2007-ből…
„Hej, Barátom, neked szólok,
ki megszoktad már a nevem…”
Akkor hát a következő bejegyzés a mém lesz! És köszönöm a meghívást!
Szia Attila!
Egy szakmai tanácsot szeretnék Tőled kérni. Készítek egy ún. info-terméket, amely weboldalának már folyik a tesztelése.
A sok jogeset között feldolgoztunk ideillő témájut is, amiben találtam egy olyan információt, amit szeretnék egyeztetni Veled. Az eset nem a Ti cégetekről és nem is a Ti általatok forgalmazott márkával kapcsolatos.
Ez áll a vizsgálat anyagában: ” … a köralakú bélyegző ipari mintaoltalom tárgyát képezi, amelyet hazánkban csak egy cég forgalmazhat …”
Ugyanakkor az Interneten úgy látom, hogy minden bélyegzőt készítő cégnél beszerezhető köralakú.
Légyszíves segíts, hogy van ez?
Üdvözlettel: Stausz Csaba
Kedves Csaba!
A forrásmű régi, ez okozhatja a problémát. Mi a dolog háttere?
A kör alakú bélyegzőházat annak idején az M&R nevű amerikai bélyegzőház készítő cég védte le. Ez a védelem x évre szólt, ha jól emlékszem 20 vagy 25 évre – nem ismerem pontosan a nemzetközi jog vonatkozó részeit.
Az M&R 2000-ig nem terjeszkedett Európában, ezért ezen a kontinensen nem lehetett kör alakú bélyegzőházat kapni. Azaz egy osztrák bélyegzőház gyártó, nem a Trodat, hanem az a cég, amely elsőként másolta le a Trodat teljes választékát, éspedig az összes méretet, még az 1976-os Printyk megjelenését követően – azokat ugyanis nem védték le ilyen következetesen -, szóval egy osztrák bélyegzőház gyártó cég megegyezett az M&R-ral a kör alakú bélyegzők európai forgalmazásáról. Azt már nem tudom, hogy a bélyegzőházakat az M&R gyártotta-e, vagy ebben az osztrák gyárban készültek, de tény, hogy a szabadalom lejártáig valóban csak ezek a cégek hozhattak forgalomba kör alakú körbélyegzőt.
2000-ben egyébként az M&R is megjelent a magyar piacon, Budapesten épp a Bélyegző Expressz forgalmazta először a termékeiket, akkor még a Trodat márka kiegészítéseképpen, de mivel az említett osztrák cégnek kizárólagos joga volt a kör alakú körbélyegző házak forgalmazására, ezek a termékek annak ellenére nem jöhettek be az országba, hogy az M&R saját termékválasztékával megjelent. Hiszen a jogokat eladták az említett osztrák gyárnak. Egy-két év után egyébként leálltunk az M&R termékek forgalmazásával, azóta csak a Trodatot tartjuk raktáron.
2004-ben – vagy 2005-ben? már nem tudom pontosan – lejárt a szabadalom, és azóta bárki forgalomba hozhat kör alakú körbélyegzőt. A Trodat is elkészítette a sajátját, természetesen. Arra azért ügyeltek, hogy ha már terveztek egy ilyen házat, akkor az szép is legyen, meg tartósabb is az eddigi egyeduralkodónál. Ugyanis nem sokat kedvezett az eredeti terméknek, hogy évtizedekig nem volt ellenfele: ugyanaz a régi tervezésű szerkezet maradt benne, és ha jól tudom, a mai napig ugyanaz a mechanikája.
Még egy adalék tavaly nyárról: a Trodat megvásárolta az amerikai M&R bélyegzőgyárat, amely a teljes amerikai piacot uralta (és amely a kör alakú körbélyegzők jogait birtokolta, amíg lehetett).
Ez hát a történet.
Érdekelne, milyen bírsággal kapcsolatos sztorid van. Megosztod a blog olvasóival?
Üdv:
Horváth Attila
Kedves Attila!
A Versenyhivatal határozatában 2007.július 31-i dátum szerepel. Az ő információjuk szereint ezen a napon járt az adott cég köralaú bélyegzők kizárólagos forgalmazására vonatkozó ipari mintaoltalma.
A sztorit természetesen szívesen megosztom az Olvasóiddal. Íme, az írás (ami hamarosan a reklambirsag.blog-ban is hamarosan megjelenik, de Nálad debütál) teljes terjedelmében.
BEZÁRULT A KÖR
Ki gondolná, hogy a kör alakú bélyegző egykor (nem is olyan régen) ipari mintaoltalom tárgyát képezte, ami annyit jelentett, hogy a külföldi gyártó termékét hazánkban csak egy cég forgalmazhatta. Őket ebben a jogesetben,
– a továbbiakban – hivatalosan, eljárás alá vont vállalkozásnak fogjuk nevezni.
Nos, tehát az eljárás alá von vállalkozás hirdetésein egy időben a már említett körformájú önfestékező bélyegző szerepelt kinagyítva, körülötte pedig más alakú típusok helyezkedtek el. A szlogen az egyik megjelenésnél „Válassza a legjobbat!”, míg egy későbbi kiadásban „Egyszerűen a legjobb” volt.
A Versenytanács szemügyre vette ezeket a reklámokat, feltételezve, hogy a „legjobb” jelző arra utalhat, hogy ennek a márkának a bélyegzői, minőség és használhatóság szempontjából jóval a versenytársak előtt járnak.
Hasonló hirdetések gyakorta terítékre kerülnek, jelen esetben azonban érdemes megemlíteni, milyen érdekesen védekezett
az eljárás alá vont vállalkozás. Azt állították, hogy a kijelentés nem a márkára vonatkozott, hanem csupán az önfestékező bélyegzők előnyeire kívánta felhívni a figyelmet – sőt, tovább menve ezek közül is célzottan a körbélyegző népszerűsítésére készült a reklám, ezért volt középen ennek a képe.
Az „egyszerűen a legjobb” szlogenre utalva, pedig azt próbálták kifejezni, hogy „egyszerűen” lenyomni a bélyegzőt „jobb”, mint külön a festékpárnába is leütni.
A vállalkozásnak nem sikerült belemagyarázni ezt az értelmet a reklámjába, a Versenyhivatal szerint ugyanis egyértelműen a márka teljes választékáról szólt a hirdetés, nem csak a jellegzetes termékről, vagy bélyegzőtípusról, hiszen a többi bélyegző is helyet kapott a képen.
Így a Versenyhivatal a bírság jóváhagyására nyugodt szívvel ráütötte a pecsétet.
Üdvözlettel: Stausz Csaba
Kedves Csaba!
Köszönöm a történetet!
Biztos vagyok benne, hogy 2007. július 31-én a kör alakú körbélyegző már nem állt szabadalmi oltalom alatt. Nyilván az eljárás megindításakor – ez lehetett évekkel korábban – még védte a szabadalom, de 2007-ben már ezer százalék, hogy nem.
A „Simply the best” volt egyébként a korábban általam is említett osztrák cég angol nyelvű szlogenje. Ezt, ha jól tudom, Európában nem tiltja a törvény, Magyarországon azonban a szuperlatívusz tiltva vagyon. Ezt hagyta figyelmen kívül – szándékosan vagy véletlenül – a másik osztrák márkát forgalmazó magyar cég.
Jót mulattam az általad idézett forgalmazói indokláson. Az a vicces, hogy ismerem az érinttetteket, tudom, ki volt kénytelen nyilatkozni, de tudom, hogy ezek nem a saját szavai, hanem egy másik emberé, akit szintén ismerek (persze versenytársam). A szóhasználatból ráismerek, és ez tényleg vicces. Eddig még minden kínos helyzetre volt kéznél olyan magyarázata, amely szerint Ő teljesen vétlen, és mások vitték rossz útra, de azok is tévedésből. (Hehe.)
Szóval jót mulattam, köszönöm!
Üdv:
Horváth Attila
Ez jó volt, és még tanulságos, meg lehetne oldani, hogy írjanak egy ilyen „viriolost” a mi konkurenciámnkról is?
Ilyen ügyieket hol lehet megismnerni mert az oldalon sem archivumot sem ilyesmit nem taléáltam. Hasznos lenne részleteket is tudni.
Kedves Lévai Róbertné!
Semmiképp nem akartam rosszat írni a versenytársamról. Való igaz, hogy van, aki nem megengedett eszközt (eszközöket) is használ, de le kell szögeznem, hogy versenytársaim szinte kivétel nélkül becsületes, törvénytisztelő emberek, akik nem csupán az írott, de az íratlan szabályokat is betartják. Az itt megismert eset egyedi, és magam sosem hoztam volna fel, ha Stausz Csaba rá nem kérdez.
Csaba weboldala a reklámokkal kapcsolatos visszaélésekről, illetve azok elkerüléséről fog szólni, ha jól tudom. Remélem, hamarosan elkészül a végleges változattal, és mindannyian sokat tanulhatunk az elrettentő példákból.
A Csaba által említett eset szereplőit szándékosan nem neveztem meg – ennek a blognak nem célja a konkurencia lejáratása. Meggyőződésem, hogy a leghatékonyabb ügyfélszerzési módszer a hibátlan munka, a pontos és kedves kiszolgálás – a versenytársak minősítése nem az én dolgom, hanem az ügyfeleiké.
Egyébként a Csaba által említett vállalkozás kitűnő cég.
Horváth Attila
Kedves Fekete András!
Nem tudom, hogy a kérdése a Bélyegző Expressz blogjára vonatkozik-e, avagy Stausz Csaba weboldalára.
Ha a blogra, akkor könnyebben tudok segíteni.
Amennyiben bármilyen téma, kulcsszó alapján szeretne valamit megtalálni, javaslom, használja a „Keresés a blogban” lehetőséget, melyet a blog bármely oldalán a jobb felső sarokban talál. Amennyiben az Ön által beírt kulcsszó, keresőkifejezés a blogban szerepel, az meg fog jelenni a találati listában.
A másik lehetőség a blog címkéi közötti keresés (szintén a blog minden lapjáról elérhető, a jobboldali sávban találja). Itt minden olyan kulcsszó címkét megtalál, amely a blogban megjelent cikkek kulcsszavai közt szerepel.
A harmadik lehetőség az archívumban történő keresés.
A blog főoldalán – ezt úgy érheti el, ha a lap tetején akár a fekete-fehér fényképre kattint, amelyen a laptopot és a kávéscsészét látja, akár a fölötte található „Blog főoldal” feliratra klikkel – nem lát minden cikket, csak az utolsó egynéhányat. Azonban a jobboldali sávban időrend szerint kereshet: megjelenítheti az Ön által kiválasztott hónap tartalmát.
A legfrissebb bejegyzéseket egyébként a „Legfrissebb bejegyzések” címszó alól is elérheti, szintén a jobboldali sávból.
Amennyiben mindenkor értesülni szeretne a blogban megjelenő legújabb cikkekről és hozzászólásokról, javaslom, iratkozzon fel a blogértesítőre. A blogértesítőre a blog jobboldali sávjában található „Blogértesítő” mezőre kattintva tud regisztrálni.
Stausz Csaba weblapjáról még én is keveset tudok, de érdeklődéssel várom a végleges verziót. Ígérem, amint tudomást szerzek róla, Olvasóim figyelmébe ajánlom, mert, mint Ön is, magam is nagyon hasznos anyagnak tartom.
Horváth Attila
Horváth Úr, az olyan ügyekre érdekelnének, ahol ehhez hasonló ügyek, esetek szerepelnek. Vannak-e olyanok is ahol a büntetések összegei is fel vannak tünteve?
Tudok én is egy olyat aki olyat állít magáról mindehol, hogy ő mindig azonnal tudja teljesíteni a szolgálatást, közben ennek lebonyolítás, kiszállitása minden egy hét. Mi 24 órában vállaljuk, és mégis mi vagyunk hátrányban. Megírhatom önöknek a részleteket?
Én megnéztem az oldalukat, de az árak helyén csak „x”-eket találtam. Ezt jelenti, hogy ingyenes vagy valami mást? Mit?!?
FIGYELEM! SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY!
Kedves Fekete András Úr, kedves Jolán, kedves Dr. Antal! (Neveiket a megszólalás sorrendjében írtam.)
A helyzet az, hogy Stausz Csaba weboldalához sem üzletileg, sem technikailag nincs közöm. Stausz Csaba egy zárt üzleti fórumon beszélgetőpartnerem, és most készülő weboldalával kapcsolatban tett fel egy olyan kérdést, ami engem szakmailag érint.
Éppen ezért kérdéseikre a következő válaszokat tudom adni (ismét a megszólalás sorrendjében haladva).
Fekete András Úrnak javaslom, vegye fel a kapcsolatot a reklambirsag.hu oldalon megadott kapcsolattartóval, ő fog tudni korrekt választ adni a kérdésére.
Jolán története szintén hasznos lehet Stausz Csaba honlapjához, ezért javaslom, vegye fel a kapcsolatot az oldal szerkesztőivel.
Dr. Antal kérdésére sajnos nem tudok válaszolni, javaslom, hogy szintén az említett honlap tulajdonosától, üzemeltetőjétől érdeklődjön.
Újból átolvastam Stausz Csaba bejegyzését. Csaba egy még készülő honlappal kapcsolatban említette az adott bélyegzős történetet. Ebből azt sejtem, hogy a honlap még fejlesztés alatt áll, ezért lehetnek rajta még technikai hiányosságok.
Bízom benne, hogy a dolgok a helyükre kerülnek.
Sajnálom, ha nem tudtam kérdéseikre kielégítő választ adni, remélem, Stausz Csaba készen áll a megfelelő válaszokkal, és honlapja hamarosan hamarosan átvált demo üzemmódból véglegesre. (Ehhez sok sikert kívánok Csabának!)
Megértésüket megköszönve,
tisztelettel:
Horváth Attila
Utóirat:
Megnéztem a reklámbírság.hu oldalt, és magam is látom, hogy egyelőre nincs kapcsolat menüpont, így a honlap szerkesztőségét nem lehet elérni. Kedves Csaba, kérlek, ha lehet, ezt a blogoldalt hagyjuk meg az aláírás bélyegzőknek, és a reklámbírság oldallal kapcsolatos kérdések feltevését segítsd az adott weboldalon nyitott kapcsolati e-mail cím megadásával. Előre is köszönöm!
Horváth Attila