Kétszer fél perc a környezetvédelemről

Szerző: | febr 25, 2011 | klímasemleges bélyegző, környezetbarát bélyegző, printy 4.0, szavazás | 8 hozzászólás

Kétszer fél percre szeretném a figyelmét kérni.

Nagy segítségemre lenne, ha válaszolna két egyszerű kérdésre — csak egy-egy kattintás, rövidebb idő, mint amennyi idő alatt ezt a két mondatot elolvasta.

Az első kérdés:

 

 

A második:

 

 

Köszönöm, hogy válaszolt!

Mostanában egy kicsit gyakrabban jelentkezem majd, mint megszokta, de ígérem, nem fogja bánni, mert

  • hamarosan megtudja, milyen is ez a klímasemleges Trodat bélyegző;
  • az is rövidesen kiderül, hogyan kaphat ajándékba egy ilyen Trodat Printy-t;
  • rövidesen elmondom azt is, hogy milyen elképesztő — tényleg nagyon durva — nyereményeket kaphat, ha a közeljövőben ilyen bélyegzőt vásárol a Bélyegző Expressznél. Még ne keresse, holnap délutánig még minden titok, de utána…

Ha úgy érzi, hogy ez az a pillanat, amikor meg kell nyomnia a Tetszik (magyarul: Like) gombot, a világért sem szeretném lebeszélni róla!

 Ne iratkozzon fel a Bélyegző Expressz Blog blogértesítőjére, ha nem szeretne értesülni az ilyen hírekről. Ha mégis szeretne, és Ön még nem regisztrált olvasója a Bélyegző Expressz blognak, akkor  gyorsan regisztráljon itt.

 

Horváth Attila

Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.

Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között

www.belyegzoexpressz.hu

Csatlakozzon a Bélyegző Expressz rajongóihoz a Facebook-on!

8 hozzászólás

  1. krep

    szerintem az első kérdésnek nem elég fednek le mindent a válaszai. de annyit mindenképp elvárok, hogy a környezetbarát ne legyen drágább, azért hogy kihasználjon. grafikus vagyok, és pl. az újrapapír a nyomdában sokkal többe kerül, mint a sima – pedig az előállítása olcsóbb. ez tényleg disznóság.

  2. Tulok Imre

    Az első kérdésen én is finomítanék: drágább semmiképp se legyen, de kerülhetne ugyanannyiba.
    Az persze messzire vezetne, hogy a valóságban az állam miért nem támogatja a környezetbarát termékeket. De lehet, hogy ez lenne a megoldás addig, amíg nem adnak el annyit belőlük, hogy elérje azt a volumenet, ahol már támogatás nélkül is normális áron lehet adni.

  3. Király Enikő

    Én jó magam mindenképp megfizetem ha drágább a termék, azt elvárom, hogy a minősége, ahhoz legyen méltó.Igazából, hogy környezet barát e és/vagy nem, nálam nem annyira lényeg, de semmiképp ne legyen
    számomra érintése mérgező.
    Önmagában a globális felmelegedéssel pedig nem értek egyet, mert utána jártam eme témának és az egész hamis, lefizetett bizonyításokon alapszik. Sőt olyan infó is a birtokomba jutott miszerint több tudóst meggyilkoltak csak azért, mert nem volt hajlandó a hazugságot vállalni és azt hinteni a tömegek felé. Felmelegedés van, az igaz, azonban ez kb.300 évente változik, ez a természet rendje. Ha egy bélyegző „környezet barát”, akkor elképzelhetően az ember számára nem mérgező.Ez az az indok, amiért választanám a környezet barát , ám drágább bélyegzőt.

  4. Ónodi Jácint

    Igen ! ugyanaz az ár – és akkor ez motiválja a környezetkímélést ! Helyes.

  5. Ónodi Jácint

    Ugyanazért az árért mindkettő ! ez a jó megoldás !

    • Bélyegző Expressz

      Látom, még érkeznek a válaszok. Köszönöm mindenkinek, aki fontosnak tartotta, hogy véleményt mondjon, akár a kérdőív kitöltésével, akár azzal, hogy hozzászólást (is) írt!

      Úgy tűnik, a környezetvédelemhez való viszonyunk képlékeny. Már van problématudatunk, de nem keressük a megoldást mindenáron. Még nem mindent tudunk racionalizálni, tán azért, mert nem érezzük égetőnek a problémát.

      Mindenki számára elfogadott tény, hogy a hibrid autók többe kerülnek, mint a hagyományos benzinesek. Ha egy elektromos autó csak 4-500 ezerrel lenne drágább, mint egy benzines, a hagyományos autógyárak hamar be is zárhatnának.

      A biozöldségért, gyümölcsért minimum kétszer annyit kérnek, mint a hagyományosért, és a biopulton nemigen látok megrohadt árut. Vagyis ennek is megvan a maga piaca, olyanok, akik tudják, és felhasználóként a bőrükön érzik az előnyeit annak, hogy olyat vesznek, amiért többet kell fizetni.

      A narancsból facsart gyümölcslé ára a 100%-os gyümölcslé árának nem is a kétszerese, hanem a szorzata — nem fogy akkora tömegben, de aki veszi, nem az ára miatt veszi.

      Az tehát biztos, hogy van igény arra, hogy valami természetesebb, jobb legyen, és van igény a környezetbarát dolgokra is. Bár a hibrid autónál lehet, hogy az alacsonyabb üzemeltetési költség a vonzó, a biozöldségnél és a frissen facsart gyümölcslénél pedig a saját egészségünk, így az, hogy a jobbért többet kell fizetni, nem kérdés és nem elfogadhatatlan.

      Mármint nem elfogadhatatlan, hogy ami most nekem jó, az esetleg többe kerül.

      Elég jól látszik, hogy még kisebbségben, bár egyre többen vannak, akik elkötelezettségből választják a környezetbarát dolgokat.

      Egyetértek azzal, hogy az államnak támogatni kellene — ez sokszor meg is történik — a környezetbarát technológiákat. De úgy gondolom, hogy a felelősséget nem lehet kizárólag az államra tolni.

      A tetőt akkor is kijavítjuk, ha az állam nem dotálja — mert nem akarunk beázni. A légkört, a vizeket, a talajt megóvni ugyanilyen fontos volna. Mint ahogy az is fontos lenne, hogy ne herdáljuk el ész nélkül a maradék kőolaj- és földgáz készleteket. Ha a fogyasztás mértéke nem növekedne, csak stagnálna — márpedig egyelőre nő —, akkor is a jelenleg ismert készletek max. 41 évre lennének elegendők. Azért ez nem olyan sok idő.

      Vagyis a gyerekeink már egész biztosan egy kőolaj nélküli világban fogják leélni negyvenes éveiket. Mindez rendben is volna, ha a mezőgazdaság nem a kőolajra épülne. De arra épül, így az, hogy 40 év múlva már villanyautóval kell járni, még nem feltétlen megoldás minden problémára.

      Merthogy a mezőgazdaság termelőképessége a töredéke lenne a termelés során felhasznált kőolajszármazékokból készült anyagok nélkül.

      Ha pedig a fogyasztás olyan mértékben nő, ahogy eddig, akkor már 20 év múlva izgalmas problémákkal kell szembenéznünk, olyanokkal, mint a közlekedés ellehetetlenülése és a mezőgazdaság gyors hanyatlása. Mindennek pedig beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek.

      Ha ugyanis egyszerre sok ember éhes, akkor azok sincsenek biztonságban, akiknek van mit enni. Mert aki éhes, annak egyetlen esélye, hogy forradalmat vagy háborút csinál.

      Egyetértek: az államnak is ösztönöznie kell a polgárait, hogy környezettudatosabban éljenek, de egyben azt is gondolom, hogy a felelősség — mindenki egyéni felelőssége — nem tolható át az államra. Akárhogy is nézem, a gyerekeink jövőjéről van szó. Egyébként nem csak az övékéről, a miénkről is — ha nem változtatunk drasztikusan a fogyasztási szokásainkon, annak a következményeit még a mi életünkben viselnünk kell.

      A válaszok alapján úgy látom — és akkor ehhez kell igazodnom —, hogy van igény a környezetbarát termékekre, de a környezettudatos vásárlást a gyártóknak — így nekünk is — finanszírozni kell. Esetünkben a drágábban beszerzett környezetbarát bélyegzők barátságosabb árával.

      El kell fogadni, hogy ez nekünk, vállalkozóknak is a felelősségünk.

      Köszönöm a válaszokat!

  6. Szombati Orsolya

    Olvasva a visszajelzéseket egészen meglepődtem.

    A „környezetbarátság” mögött egy csomó technológiai fejlesztés van, aminek bizony ára van.

    Ezért én magam amellé teszem a voksom, hogy egy környezetbarát termék IGENIS legyen drágább, mint a környezetszennyező.

    Attila nagyon jó példákkal támasztotta alá a miérteket.

    Gondoljatok csak bele egy kicsit: nem drágább-e az energiatakarékos izzó, mint a normál? Nem kerül-e többe az „A” osztályú, energiatakarékos mosógép a „C” osztályú gazdaságtalanabbnál?

    Ma már a környezetbarát nejlon zacskóért is többet fizetünk a „nem lebomló” társával szemben. És ezeket elfogadjuk, megértjük. Miért kellene ennek másképpen működnie egy környezetbarát bélyegzőnél?

    Vagy egy másik példa: nem kerül-e több macerába, kényelmetlenségbe szelektíve gyűjteni a hulladékot, mint betenni mindent a kukába?

    A válasz: de igen! De akik felelősen, környezettudatosan gondolkodnak, mégis megveszik a drágábbat és vállalják a macerát.

    És a nap végén nem jobb érzés az a tudtat, hogy ismét tettünk valamit a környezetünkért és gyermekeink jövőéért?

    Szerintem ennek fényében gondolja át mindenki újra a válaszait. Ha úgy jobban tetszik, csak magában.

    Miért kellene csak a gyártónak és a forgalmazónak KIZÁRÓLAGOSAN vállalnia a környezetvédelem és a technológiai fejlesztések költségeit? Hol van itt a felelős, felnőtt hozzáállás?

  7. Szekeres Júlia

    Van olyan, hogy a környezetbarát termék többe kerül. Tipikusan ilyen a bio élelmiszer. Vegyszerek nélkül valamennyi veszteséget okoznak a betegségek és a kártevők, töb kézi munkára van szükség, és a terméshozam sem éri el a nagyüzemi szintet.

    Van azonban egy másik elv is: fizessen a szennyező! Ezt az elvet kellene érvényesíteni azoknál a termékeknél, ahol az előállítás párhuzamosan zajlik (pl. újrapapír): ha drágább is az előállítása, én olcsóbban adnám, és a „sima” papír profitjából finanszíroznám. Ugyanígy az autók esetében is. Arról meg nem is beszélve, amikor a körneyzetbarát termék előállítása nem is drágább.