Mi magyarok alapvetően két dologhoz értünk kiválóan.

Az egyik, ami nagyon megy nekünk, hogy remek dolgokat tudunk kitalálni. A másik, amihez talán még az előzőnél is jobban értünk: egy világot megszégyenítő tehetséggel tudunk éhen halni a nagy találmányainkból.

A napokban volt 73 éves a golyóstoll szabadalma. Igen, csak a szabadalom, mert maga a golyóstoll még ennél is fiatalabb. Ha valaha pattant már ki a fejéből jó ötlet, érdemes megnéznie ezt a 15 perces kisfilmet arról, hogyan született, hány buktatón verekedte át magát ez a találmány, mielőtt a mai, hétköznapi használati tárggyá vált.

Ha maga a golyóstoll nem is érdekli, azt feltétlenül érdemes megfigyelnie, hogy hogyan nem gazdagodott meg belőle a feltalálója.

Még sosem beszéltem a Trodat --- szerintem --- legnagyobb baklövéséről. Szerencsére nem a mostani bélyegző sorozatnál követték el, hanem még az előzőnél, annál, amelyet most vált fel az új, klímasemleges Printy. Ráadásul ez a baki nem a termék minőségét rontotta, hanem a versenyképességét.

Azzal kezdődött, hogy a Trodat kitalálta, hogy áttervezi az akkor már 8 éve változatlan bélyegzőcsaládot. Dizájnerek és ergonómiai szakértők hada dolgozott az új szérián, nem is rosszul. Áttervezték a mechanikáját, sokkal csendesebbé és hihetetlenül kopásállóvá tették, forradalmasították a bélyegző festékpárna cseréjét, és hogy sok más funkcióján kívül minden addiginál kényelmesebb és biztosabb legyen a bélyegző fogása, terveztek a házra egy nagyon szép fekete gumi bevonatot.

Tényleg nagyon jól sikerült, bélyegzőnek még soha azelőtt nem volt ilyen finom és biztos a fogása. Csakhogy az anyag, amit ehhez a bevonathoz használtak, mintegy 50%-kal emelte meg a bélyegző gyártási költségét a bevonat nélküli verzióhoz képest. Vagyis minden Trodat bélyegző előállítási árának 30%-át ez a bevonat adta.

Mit tett a konkurencia?

A szokásos lépést: kisebb módosításokkal --- ami elég volt ahhoz, hogy ne lehessen perelni --- lekoppintotta a megújult mechanikát, illetve azt, amit sikerült neki. Ezzel szinte nulla költséggel meg is oldotta a fejlesztést, majd nagyjából egy évvel a Trodat után a gumi bevonatot mellőzve piacra dobta a saját, megújult bélyegzőjét lényegesen rondább, ámde lényegesen olcsóbb kivitelben. Nincs fejlesztési költség, nincs gumibevonat, nincs +50% gyártási költség, van olcsó bélyegző.

Csúnyán káromkodtunk, amikor megtudtuk, hogy milyen árhátrányból indulunk a versenyben.

Szóval a fekete gumibevonat volt a bélyegző legdrágább alkatrésze.

Illetve akkor azt hittük.

Ma már tudom, hogy ennek az ára is elhanyagolható ahhoz képest, ami tényleg a legdrágább tartozéka minden bélyegzőnek, de az Ön termékének is.

Amikor 36 órányi egybefüggő, összesen másfél óra alvással megszakított munka után egy szempillantás alatt eltűnt az új webáruházból az összes műanyagházas bélyegző, és fogalmam sem volt, hogy hozom őket vissza, kitéptem az egeret az USB portból, és mereven, bal váll fölött a falhoz vágtam.

* (Lábjegyzet a cikk végén.)

Jól bírta, most is azzal dolgozom.

Felhívtam a webáruház osztrák support csapatát, elmondtam, hogy esküszöm, semmi olyanhoz nem nyúltam, ami egyszerre törölne ki ennyi adatot, és kértem, hogy nézzék már meg, mi omolhatott össze. Megnyugtattak, hogy amit mondok, az vagy nem történt meg, csak én úgy látom, mintha megtörtént volna, vagy soha ilyet még nem láttak.

Erre --- bevallom --- összeomlottam.