Megfejtés — Mit játszik a zenélő bélyegző?

Szerző: | máj 24, 2011 | bélyegző ajándékba, bélyegzős játék, melody printy, retró bélyegző | 2 hozzászólás

melody-printy-4A legjobb történeteket az élet írja. Tegnap, amikor ezt a kis játékot indítottam, még fogalmam sem volt róla, hogy a zenélő bélyegző, a féltve őrzött Melody Printy, amihez úgy vadásztam elemet a kimerült eredeti helyett, hamarosan nem lesz már az enyém.

Pedig mennyit vártam rá, hogy legyen nekem is egy ilyen! Mióta terveztem, hogy életre keltem benne a kis zenélő szerkezetet, amit annak idején beleépítettek!

Következik a megfejtés és egy rendkívüli történet.

Mit játszik tehát a Melody Printy?

Most kiderül!

A Melody Printyről nem szólnak lexikonok. Olyan régi, ritka és elfeledett darab, hogy még a Google sem hozza a találatok között.

Talán ezért is volt, hogy senki nem tudta megfejteni, milyen zenét is játszik ez a ritka kis portéka. Sőt, többen már azt rebesgették, hogy ilyen bélyegző nincs is, csak kitaláltam valami marketing trükk kedvéért.

Jöjjön hát a cáfolat! Mit is játszhatna ez a kis bélyegző, aminek úgy örülhetne egy frissen alakult, újonnan született cég vezetője, aki most lett vállalkozó?

Íme a megoldás! Nézze meg a videót!


De a legérdekesebb most jön!

Adós vagyok még egy történettel.

A történettel, amelyben elmesélem, hogy miért válok meg ettől a nagy becsben tartott, ritka kis szerkezettől.

Bár a tárgyakat nem sokra becsülöm, ahhoz, ami egy tárgyhoz kapcsolható, bizony nagyon tudok ragaszkodni. A Melody Printyre már vagy 10 éve vágytam, és tavaly decemberben kaptam egyet a Trodat Magyarországi Képviselettől. (Kösz, Zoli!)

melody-printy-belsejeMár nem működött, de a múlt pénteken rendbe hoztam, még elemet is vadásztam hozzá. Van a Bélyegző Expressz várójában egy kis bélyegző múzeum, oda szerettem volna kitenni.

Aztán elindítottam ezt a játékot.

És kaptam egy levelet egy hűséges olvasómtól, aki megengedte, hogy ezt a levelet közreadjam.

A levél

Kedves Attila!
 
Mint folyamatos leveleinek olvasója írok most Önnek.
 
Hozzáteszem mindjárt most az elején, hogy én 2004-ben teljesen elvesztettem a látásomat, és a számítógépet is képernyő felolvasó segítségével használom. Persze teljes körűen. Sőt, az iPhone4 óta már a telefont is, mivel az Apple gondolt a vakokra is, amikor beleintegrálta a magyar képernyő felolvasót.
 
Hihetetlen magas fokú marketinges tudása előtt csak fejet hajtani lehet, de nem is ezért írok, hogy ezt elmondjam, hiszen, aki ismeri a leveleit, blogját annak ez nyilvánvaló.
 
Csak hozzá szeretnék tenni a 70-es és 80-as évek bélyegzős emlékeihez egy saját emléket.
 
Már a nyolcvanas éveket írtuk, amikor kisiskolásként mindig is érdekeltek a szép, lila lenyomatos és kék nyeles pecsétek, amiket az iskolai ellenőrzőben és bizonyítványaimon láttam…
 
Akkor még igen, bár már akkor is speciális gyengénlátó iskolába jártam.
 
Szüleim révén minden nyarat Ausztriában töltöttem, ahol egyszer csak megajándékoztak egy igazi Trodat Printy-vel.
 
A típusszámára már nem emlékszem, csak arra, hogy a teljesen fekete házon fehér felirat volt és a lenyomója pedig szürke bordázott volt.
 
Ez is az első sorozat designja lehetett.
 
Megkaptam, és bár bosszankodtam, hogy mindent csupa NAGYBETŰKKEL ÍRTAK RÁ, és még ékezeteket sem tettek a nevemre, mégis volt egy olyan bélyegzőm, ami nem kirakós volt.
 
Később ez valahol elveszett…
 
Évekkel később, amikor még nem lehetett lépten-nyomon bélyegzőkészítőkbe botlani, a Lovag utca 17-ben, a Fővárosi Nyomdaipari Vállalat Bélyegzőkészítő Üzemében rendeltem édesanyámmal zenekaromnak kör és szövegbélyegzőt.
 
Mindkettőt elírták 😀
 
Azok sincsenek már meg.
 
Mindezt persze csak azért mondtam el Önnek, mert tudom, hogy Önnél még akadnak retró darabok.
 
Bár zenész vagyok, a zenélő bélyegző dallamát nem tudom kitalálni, viszont szeretnék vásárolni egy ilyen retró darabot, talán pont olyat, amilyenről előbb meséltem.
 
Látni ugyan nem fogom, de a tapintás is jó emlékű lehetne.
 
A Donald rágó és még sok-sok „nyugati” cucc valóban szívdobogtató — akár a retrópecsét!
 
És akkor a Fa szappanról, és a Tic-Tacról nem is beszéltünk, amit akkoriban itthon még nem is ismertek, vagy ha ismerték, akkor csak gyenge utánzatok voltak.
 
Remélem nem zavartam ezzel a levelemmel és ha módja van egy ilyen retróbélyegző eladásra, várom válaszát.
 
Szép napot és további ilyen színvonalas munkát kívánva,
 
Seregi András
 
Erre a levélre elállt a szavam.
 
A legjobb, ha idemásolom a válaszomat.
 
A válasz
 
Kedves András!

 

Először is, kérem, engedje meg, hogy megköszönjem kedves levelét!

Soha nem gondoltam volna, hogy van, aki ennyi akadályt kész leküzdeni azért, hogy olvashassa a blogomat. Nem tudom leírni Önnek, mekkora megtiszteltetés ez nekem, fogadja őszinte elismerésemet! És igazán nagyon köszönöm, hogy írt nekem: ez talán az eddigi legszebb elismerés, amit olvasótól kaptam.

A Melody Printy, amire nemrég sikerült szert tennem, ugyanúgy néz ki, mint az a bélyegző, amit Ön Ausztriában kapott, csak ez piros és fehér. Piros az a sátortető alakú, bordázott felső rész, piros a festékpárna műanyag része is, és fehér a bélyegzőház többi része.

A piros nyomó rész tetején van két, elég nehezen mozgó, ámde még működőképes fekete gomb.

Ha lenyomom a bélyegzőt, és sikerül jól eltalálni az egyébként kissé már érzéketlen gombokat, a bélyegző a Happy birthday-t játssza, olyan lehetetlen hangon, mint a régi zenélős kvarcórák. Pénteken cseréltem benne elemet, még egy darabig működnie kell.

Ma délutánig úgy gondoltam, hogy ez lesz a bélyegző gyűjteményem egyik zászlóshajója. Most azonban, levelét olvasva, meggondoltam magam.

Továbbra is áll, hogy ezt a bélyegzőt nem lehet megnyerni. És nem is adom el senkinek.

Ezt a bélyegzőt Önnek fogom ajándékozni. Jobb nem is történhetne vele.

Biztos vagyok benne, hogy ez a bélyegző Önnél lesz a legjobb helyen.
Még egyszer nagyon köszönöm, hogy írt nekem!

 

Tisztelettel:

Horváth Attila

Azt már tudtam, hogy milyen érzés vágyni valamire — legyen bármilyen apró —, és megkapni. Remek dolog. De ki gondolta volna, hogy ezt az örömöt is felül tudja múlni az, amikor ezt a tárgyat másnak adhatom?

Blogot írni jó!

Ha szívesen ajánlaná ezt a mai bejegyzést, kérem, nyomja meg az Ajánlás gombot! Köszönöm!

Ne iratkozzon fel a Bélyegző Expressz Blog blogértesítőjére, ha nem szeretne értesülni az ilyen hírekről. Ha mégis szeretne, és Ön még nem regisztrált olvasója a Bélyegző Expressz blognak, akkor  gyorsan regisztráljon itt.

Horváth Attila

Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.

Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között

www.belyegzoexpressz.hu

Csatlakozzon a Bélyegző Expressz rajongóihoz a Facebook-on!

2 hozzászólás

  1. Pali

    E sorok olvasása közben olyan emelkedett lett a hangulatom, mint amikor a következő videót először láttam:

    http://www.youtube.com/watch?v=Us-TVg40ExM

    Köszönöm, András! Köszönöm, Attila!

    • Bélyegző Expressz

      És a hab a tortán:

      Még mielőtt megjelent volna ez a blogbejegyzés, a Facebook-on Papp Edina megfejtette a rejtvényt, így az eredeti nyeremény, a kis és a nagy retró Trodat bélyegző és a retró zsebbélyegző sem maradt gazdátlanul.

      Gratulálok, Edina, és köszönöm a játékot!