És ez már az

Szerző: | márc 20, 2013 | idő, pénz, szervezés, vállalkozás | 14 hozzászólás

Bélyegző Expressz - Horváth AttilaAmikor elmúltam 40 éves, a barátaim megveregették a vállamat, és azt mondták: "Eszedbe ne jusson azon rágódni, hogy életed fele már eltelt! Gondolj inkább arra, hogy a szarabbik fele még hátravan. Igaz, már abból se sok." Mit tehet az ember ilyen helyzetben? Röhög. És jól megjegyzi, mert mindig van valaki, akinek el lehet mondani. Megvan ennek a maga bukéja, ha jól van elhelyezve. Próbálja ki.

És valóban: az élet közhelyesen rövid. Éppen ezért egyre jobban igyekszem betartani néhány szabályt. Jogos önvédelemből: nem engedem értelmetlenül szétfolyni a maradék időt, amiről azt sem tudom, mennyi is igazából. E szabályok egy része magánéleti, más része céges. Néhány pedig átlóg egyikből a másikba. Az utóbbiak talán érdekelhetik, ezért  ezek közül elmondok néhányat.

1. Nem dolgozom értelmetlenül

Mindent pontosan megtervezek. Tudom, milyennek akarom látni, amikor kész lesz, és tudom, mennyi időre van szükség ahhoz, hogy ilyen legyen. Akkor kezdem el a munkát, ha kész a terv, és jónak is tűnik. A tervezés a legtöbbször ugyanannyi ideig tart, mint maga a kivitelezés. Sőt, van, amikor tovább. Még soha nem bántam meg, hogy valamit rendesen előkészítettem. Asztalos nagyapám mondása: "Kétszer mérni, egyszer vágni!" egyik legfontosabb örökségem.

2. Nem harcolok hülyékkel

Naponta lopnak el valamit a honlapom anyagából, másolják a hirdetéseimet, tömegével kattintgatnak a fizetett hirdetéseimre, hogy fogyjon a keret. (Ha érdekli, mitől drága a bélyegző – például ettől.) Korábban, amikor kevesebben csinálták, minden ilyen ügy miatt új frontot nyitottam. Egyszer egy csepeli céggel egy héten át leveleztem, hogy rávegyem őket, töröljék már a honlapjukról az én weboldalam szövegét, mert azt én írtam. Végül megtették, de rengeteg idegsejtembe került. Nem érte meg. Azóta az ilyen ügyeket másképp intézem.

Ezeket a harcokat szakemberre kell bízni. Minden élethelyzethez elkészítettem a hozzá való forgatókönyvet. Én odáig viszem csak el az ügyet, ameddig még viszonylag békésen rendezhető. Az első levelet még megírom, de ki szoktam kötni, hogy nem vitatkozom. Aki erre visszalép, az megúszta, aki nem, azt szakemberre bízom.

Tipp: Ha valaki lopja a honlapja szövegét, akkor Önnek igaziból nem az illető pénzére van szüksége, hanem arra, hogy kivonják a forgalomból. Nem baj, ha sokba kerül az ügyvéd. Egyébként is, ha jól írja meg a honlapja jognyilatkozatát (jobban mondva: ha jó szakemberrel íratja meg), akkor a tartalom jogtalan felhasználója az ügyvédi és közjegyzői munkáért is fizetni lesz kénytelen. Ezért Önnek elsősorban nem a konkurenciája pénze kell – ezt részben vagy egészben nyugodtan átengedheti az ügyvédjének -, hanem az, hogy soha többé ne legyen kedve packázni Önnel. El fogja érni.

3. Nem dolgozom hülyékkel

Attól, hogy néha bolondokháza van, a munkahely még nem elmegyógyintézet. Csak olyanokkal dolgozom együtt, akikkel félszavakból is megértjük egymást, és akiknek nem kell megindokolnom, hogy miért szeretnék valamit, sem elmagyaráznom, hogy hogyan kell csinálni. Értelmes, motivált emberekkel csoda dolgokat lehet véghez vinni, a hülyék átképzésében nem hiszek.

4. Csak olyanokkal dolgozom együtt, akiknek merek hátat fordítani

Abban a szerencsében van részem, hogy a legelhivatottabb, legbecsületesebb munkatársakkal dolgozhatok együtt. Megegyeztünk, hogy minden fontos dologról tudni szeretnék. Arról is, ha valaki elkésik. Ha előre szól, nincs retorzió (amíg nem csinál sportot belőle). De ha nem tudom előre, akkor Chicago van és Rodézia. Ugyanez a helyzet a hibákkal. Mindről tudnom kell. Egyszerűen azért, mert látnom kell, milyen hibaszázalékkal dolgozunk, mikor mi okozta a problémát. Ha ezt mindig pontosan tudom, akkor mind a saját gyengeségeink, mind a vevők által félreértett helyzetek kiküszöbölésére újabb, jobb rendszert lehet építeni.

Van még egy szabály: ha valaki elront valamit, akkor a problémát a megoldási javaslattal együtt jelenti be.

Igyekszem nem elfelejteni, hogy emberekkel dolgozom. Ha bárkinek dolga van, el lehet intézni, de szeretnék előre tudni róla. Soha senkinek nem mondtam, hogy nem viheti szervizbe a kocsit, nem hívhat otthonra vízszerelőt, nem rohanhat el betömetni a fogát. Ilyen miatt nálunk nem kell szabadságot kivenni. Csak azt szoktam kérni, hogy előre szervezzék meg, hogy ez ne okozzon fennakadást. Nem hiszek az értelmetlen szigorban. Az élhető rendszerben, a motivált emberekben annál inkább.

5. Nem veszek fel fölösleges embert

Csak annyi munkatársat veszek fel a cégembe, ahányan ahhoz kellenek, hogy minden körülmények között megbízhatóan tudjunk működni. Ez azt jelenti, hogy csak olyan emberekkel dolgozom együtt, akik stratégiailag fontos dolgokban tudnak közreműködni. Erre maximálisan megtanítom őket, és igyekszem olyan körülményeket teremteni nekik, amelyek között szívesen dolgoznak jól.

Minden más feladattal külsős cégeket bízok meg. Ezekkel a cégekkel egyszer – és csak egyszer – tisztázom az elvárásokat, és mindaddig együttműködünk, amíg ezeknek meg tudnak felelni. Ha kisebb probléma adódik, nem kell egyenként vívnom azokkal a munkatársakkal, akiknek rossz napjuk van – elég, ha jelzek a főnöküknek, hogy valami nem ment jól. Így elég, ha a végeredményre koncentrálok. Ha tudják hozni a szintet, jó, ha nem, akkor nincs harag, elköszönünk egymástól. Ha egy munkatársukkal nem tudunk eredményesen dolgozni, csak szólunk a cégvezetőnek, hogy vele többet nem szeretnénk találkozni. Nem kell munkaügyi perektől tartanom, és ő sem veszíti el az állását. Ő más feladatot kap a főnökétől, mi pedig a következő naptól másvalakivel tartjuk a kapcsolatot. Ha az alvállalkozóval van megoldhatatlan problémánk, akkor csak keresni kell egy másikat. De ez nem mindennapos probléma. Kifejezetten hűséges partnerek vagyunk.

Külsős cégekkel végeztetjük a szállítást, a szerver hostingot, a gépeink karbantartását, külsős cég üzemelteti a CRM rendszerünket, az AdWords hirdetéseink kezelését is kiszerveztem, külsősé még a munkavédelem is. Mi kizárólag a gyártással foglalkozunk, én pedig a marketinggel és a pénzügyekkel. És mindez több pénzt hoz, mint amennyibe kerül.

6. Igyekszem a munkámat szórakoztatóvá tenni

Most megkérdeztem a fiúkat, hogy ezzel egyetértenek-e. Azt mondták, részben igaz. Általában addig röhögnek a reggeli viccemen, amíg rá nem jönnek, hogy az a mai feladat. De ami a saját teendőimet illeti, annyi feltétlenül igaz, hogy minden munkámat úgy szervezem, hogy közben jól is érezzem magam. Sok munkámba került, hogy a cégemet távirányíthatóvá tegyem, viszont amióta ezt megoldottam, akár egy okostelefonról el tudom vezetni. És ezt meg is teszem.

Imádok biciklizni. Nem egyszer úgy dolgozom, hogy elkerekezek valahová, és egy bringaút mellől szervezek meg valamit e-mailben, vagy telefonról indítok el egy kampányt. Ugyanezt egy irodából is megtehetném – de micsoda különbség!

7. Utálok kétszer dolgozni…

… ezért ha belekezdek valamibe, rendesen fogom csinálni. Megtervezem, mennyi időre van szükségem ahhoz, hogy elvégezzem, aztán leülök a feladatom mellé, és beállítom a stoppert 20 perccel rövidebb időre. Vagyis 20 perccel a feladat tervezett vége előtt csenget a stopper. Ekkor még van lehetőségem eldönteni, hogy beleférek-e az időbe, vagy kérek maximum 20 perc hosszabbítást. Többnyire beleférek.

8. Nem a temetésemre gyűjtök

Nem szeretnék sem belerokkanni, se belehalni abba, hogy céget vezetek. Minden tulajdonunk visszabirtokol bennünket. Így engem is ez a cég. Ha egyszer azt érzem majd, hogy ez sok, akkor ki fogok szállni.

(Még nem érzem.)

9. Van az a pénz

Azért vállalkoztam, mert szabad ember akartam lenni. A vállalkozásom arra van, hogy ehhez vigyen közelebb. Elmúltam 40 éves. (Rég elmúltam.) Van az a pénz, ami ugyanazt a szabadságot adja, amit a cégem tud nyújtani, amikor jól működik. Ha egyszer valaki felhív, és megkérdezi, hogy eladnám-e neki a cégemet, és kimondja azt az összeget, amennyiért kiszállnék, akkor ki fogok szállni.

(Még nem hívtak fel.)

10. Egyszer élünk

És ez már az.

14 hozzászólás

  1. Taubert István

    jóóójóóó…

    de ha csak egy pontban adhatnád meg? Mondjuk egy Missio a 2. félidőre?

    • Bélyegző Expressz

      Egy pontban? Akkor ezt mondanám:

      Dobd ki a ballasztot.

  2. Wolf Gábor

    Attila, mennyi idő volt ide eljutnod?

    • Bélyegző Expressz

      @Gábor:
      Erre nehéz válaszolni. 13 éve van vállalkozásom. Az itt felsorolt 10 pont nagyjából 80%-áig eljutottam mondjuk jó 6-7 éve. A maradék 20%-ot az elmúlt két-három évben szedtem fel. Például idő kellett ahhoz, amíg megszoktam, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül kell kiszállni pár órára vagy napra vagy hétre, ha a dolgok egyébként rendesen mennek.

      @A Kolostore Őre:
      Nem szokott ilyen ügyben megcsörrenni a telefonom. 😀 A kérdés elvi, csak tisztáznom kellett magamban. Ez is a maradék 20% része. Nem azt jelenti, hogy kiszerettem a cégemből – azt jelenti, hogy nem vagyok szívnehéz a cégemmel kapcsolatban.

  3. A Kolostor Őre

    Gratulálok a megszerzett tudáshoz, tapasztalathoz és bölcsességhez. Remek írás! Abban bízom, ha megérkezik az a bizonyos telefon, és eladásra kerül a cég, azért a blogírás megmarad még továbbra is jó szokásként! 😉

  4. Tulok Imre

    Ezeket a szavakat kellene kőbe vésni… Bár valójában nem, mert lehet hasonlót olvasni máshol is, de amíg az olvasó el nem jut ahhoz, hogy megértse (elég bölcs nem lesz hozzá), addig pusztába kiáltott szó marad.

    Én kiegészíteném még két ponttal:

    11. Tanulj valamit, ami érdekel és akár, ha úgy adódik, meg tudsz belőle élni, ha szükség lesz rá. Sosem tudhatod, hogy a mostani cégednek mikor lesz vége. Nem a Te hibádból, de történhetnek olyan dolgok, amelyek ellehetetlenítik a cég működését. Ekkor jó, ha van mihez nyúlni. (Nekem személy szerint eddig kétszer jött be ez a stratégia).

    12. Törekedj arra, hogy eléggé szabályosan vezesd a céged és az életed, mert egy nagy összegű adómegállapítás, ne adj Isten büntetőügy tönkreteheti a véges életed. (Ez evidensnek tűnik, de folyamatosan látok olyan cégeket, ahol a tulajok, noha megtehetnék (nem kenyérre kell) sosem adnak nyugtát, zűrös ügyeik vannak, stb. Ez hozzáállás kérdése is, nemcsak pénzé.)

  5. Pali

    Tulok Imre két pontjával meg is van a 12. 🙂

    (Üzenet a jövőből – nálam még csak 11:08 van.)

  6. Várhegyi Tamás

    A szabad vállalkozók új „10 parancsolata” 🙂

  7. Török József

    Kedves Attila!
    Köszönöm a megerősítést!
    Nagyon hasonlóan gondolkozunk a vállalkozásról.
    Igaz, a megvalósításban előrébb jársz, mint én.
    Nem véletlenül iratkoztam fel a blogértesítődre. 🙂
    Annyira jó ez a cikk, hogy közzé teszek egy hivatkozást ide a blogoldalamon.

  8. Bélyegző Expressz

    @Tulok Imre – Akkor már pariban is vagyunk az úttörőkkel! :rock:
    @Török József: Köszönöm a megosztást!

  9. Fekete Attila

    Van pár pont, amihez még adok magamnak egy kis időt, de nagy része megvan 🙂

    Kitűnő összefoglaló, köszönöm!

  10. Massányi Kinga

    Attila nemcsak ügyes, de szíve is van. (meg tüdeje, és veséje is persze)

    Világ magyarszakosai előre!!! :rock

  11. Rádin Milutin

    Kedves Attila!

    Az írásod a vállalkozások eszenciája, ha lehet, minden vállalkozónak kötelezővé tenném a blogod, bejegyzéseid olvasását! :-))

  12. Héder Sándor

    Nem hallgatok híreket, nem nézek TV híradót. Naponta meghallgatok egy előadást a TED-ről.

Trackbacks/Pingbacks

  1. Minden vállalkozó figyelmébe ajánlom tisztelettel | Csodálatos világ - Török József blogja - [...] http://www.belyegzoexpressz.hu/blog/2013/03/20/es-ez-mar-az/ [...]