Aki a kilencvenes évek elején az ELTE padsorait koptatta, és még a Postabankhoz utalták az ösztöndíját, amit egy elegáns csekkfüzet segítségével vehetett át, az biztosan találkozott már dombornyomó bélyegzővel. Emlékszem, némi sorban állás és egy közepesen hosszadalmas ügyintézés után a postán egy ilyen szerkezettel hitelesítették a csekkfüzetnek azt a lapját, amelyre az összeget kellett írni.

Ön számos más területen is találkozhatott már a szárazbélyegzővel: ügyvédnél, gépjármű eredetiség-vizsgálatnál, garancialevélen, orvosi szakvéleményen, adóügyi dokumentumokon.

És egyre több cég használja a számlái hitelesítéséhez.

Vajon miért?