indul-a-bakterház-költözünk

Valahányszor lepereg előttem a Bélyegző Expressz tavalyi évének filmje, nehéz eldöntenem, hogy kalandfilm volt-e vagy pornófilm. Kaptunk is rá annyi Oscart, mint Leonardo DiCaprio.

Annyi minden történt, hogy meg se kísérlem elmesélni. A lényeg, hogy elképesztő mennyiségű munka és tárgyalás után 2016. február 1-jével elköltözünk, és új helyen, hatalmas technikai bázissal és rengeteg forradalmi új lehetőséggel várjuk a vevőket. Ha csak annyit mondok, hogy februártól eddig elképzelhetetlen mennyiségű bélyegzőt fogunk tudni gyártani még a mostaninál is gyorsabban, mindemellett óriási méretű cégtáblákat is el tudunk majd készíteni, és egy-két apró kivételtől eltekintve gyakorlatilag mindenféle anyagra tudunk majd lézerrel gravírozni, és a többi újdonság még meglepetés, akkor bátran mondhatom, hogy megérte ez az egy év kemény munka.

Azok kedvéért, akiket a részletek nem érdekelnek, gyorsan megadom az új címünket, azoknak pedig, akik többre is kíváncsiak, a továbbiakban el is mesélem, mit, miért és hogyan csináltunk.

A Bélyegző Expressz új címe tehát 2016. február 1. után:

1164 Budapest, Cziráki utca 26.

És akkor jöjjenek a miértek, a hogyanok és az érdekesebb részletek!


Írta: belyegzoexpressz  @ 2016/01/27 15:34

Sok vastag toll sok sorsot ír, sok könyvbe sok nevet,
kövér pecsétet ütnek rá különböző kezek.
Még azt sem mondod, hé, itt vagyok, vagy azt, hogy mi újság,
még meg se éltél egy napot, s már kapsz egy cédulát.

Hány cédula egy élet?

(Presser - Adamis: Hány cédula egy élet)

Sokan állítják, hogy egy kihalófélben lévő iparág termékével foglalkozom. Erre én mindig azt szoktam mondani, hogy a bélyegzőnek lassú halála lesz. És nem a bürokrácia fogja életben tartani, sem pedig az, hogy kötelező (hiszen már legalább 25 éve nem az!), hanem az, hogy praktikus.

Különben is: az ember élete pecsétes iratok halmaza. Persze, ha az ember kezében kalapács van, mindent szögnek néz. De ha nekem nem hisz, nézze meg ezt a pár perces videót. Ugye, hogy igazat mondtam?


Írta: belyegzoexpressz  @ 2015/12/08 11:55

Bármit is tegyek a "Beatles utáni" időben, a gyászbeszédemnek így kell kezdődnie: "John Lennon, ex-Beatle..."

(John Lennon)

Az idén tizennyolcadik évemet taposom a bélyegzős szakmában. Aki akkor született, amikor először üzletszerűleg bélyegzőt fogtam a kezembe, ma már büntethető. Míg én ezeket a kütyüket szórtam szét a világban, csecsemők nőttek fel, és akár több nyelvvizsgát is szereztek, pár év múlva pedig már diplomáznak. Velük egy csomó minden történt, míg velem látszólag csak annyi, hogy bélyegzőket adtam-vettem.

18 év után - ebből 15 a Bélyegző Expressz élén - itt az ideje elmesélni, hogy kerülök ide. Elmondom dióhéjban.

Kókuszdióra kell gondolni.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2015/01/22 17:51

Egy házasság akkor lesz boldog, ha férj és feleség meg tud egyezni abban, hogy alulról vagy fölülről adagolós legyen a vécépapírtartó, és hátulról vagy középről nyomják a fogkrémet. A világ elviselhetősége vagy elviselhetetlensége többnyire apró dolgokon múlik. Mint azt a mai példa is mutatja majd.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2014/03/18 01:26

Sokan használnak a postai címzéshez is bélyegzőt. Jó ötlet: praktikus, lényegesen olcsóbb, mint a nyomdai úton készített boríték, és egy jól kitalált, esetleg akár több színben is elkészített lenyomat elég feltűnő is tud lenni.

Milyen bélyegzőt érdemes használni postai címzéshez? Mikor használjunk pecsétet és mikor ne? Mit ne írjunk rá?

És hogyan - milyen bélyegzővel - érjük el, hogy a levelünket biztosan kibontsák?


Írta: belyegzoexpressz  @ 2013/10/02 22:41

A legutóbbi bejegyzésben sokakat megihletett a kuponos megrendelésekhez használt bélyegzőnk. (Aki nem látta, le ne maradjon róla, katt ide!) Ez speciel egy olyan pecsét, aminek ügyrendi funkciója van, de ha már dolgozunk vele, legalább ne unatkozzunk.

Ma mutatok egy-két olyan példát, amitől valakinek mindenképp jobb napja lesz. Vagy valakinek a cégben, vagy a vevőnek. Vagy mindkettőnek.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2013/09/25 01:37

erdei-bélyegzőValahányszor megkérdezik tőlem, mi volt életem legpoénosabb bélyegző megrendelése, ezt a történetet szoktam elmesélni.

Adott egy baráti társaság.

Az egyik cimbora most nősül. Lesz menyasszonytánc is, és a barátok szeretnék emlékezetessé tenni. Meg aztán a menyasszonytánc mindig kényes pontja a lagzinak - nem kell részleteznem, miért. Hogy oldják a hangulatot, meg hogy nagyobb legyen a részvételi kedv, azt találták ki a haverok, hogy mindenki, aki beszáll a táncba, kap egy stemplit a kezére, mint a diszkókban, csak ezen az lesz a felirtat, hogy:


Írta: belyegzoexpressz  @ 2013/09/19 12:36

műfajváltásÉveken keresztül írtam ebben a blogban ha nem is mindig bélyegzőkről, de többnyire mégis azokról. Ennek most vége. Vagyis majdnem vége. Műfajváltás következik, témában, hangban, terjedelemben. Nevezhetném akár peresztrojkának is.

Szerintem szeretni fogja.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2013/07/29 15:16

Két napig gondolkoztam, hogy ezt megírjam-e. Vagy kezeljem diszkréten. Vagy csak egyszerűen ne válaszoljak semmit.

Aztán úgy döntöttem, hogy ha egyszer már úgy alakult, hogy ha valaki az ablakom alá pottyantott, és becsengetett WC-papírért, akkor vagyok abban a helyzetben, hogy ne kelljen fölöslegesen moralizálgatnom azon, hogy diszkrét legyek-e vele. Úgy döntöttem, nem leszek.

Ezért ez itt most műfaját tekintve egy nyílt levél lesz, nevek, cégnevek adatvédelmi okokból kitakarva. De nem is a személyek vagy a cég neve számít, hanem a jelenség. Nem a magánsérelem, hanem a tanulság.

És köszönöm a magas labdát, van abban nekem némi kaján öröm, hogy lecsaphatom.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2013/05/17 02:59
feb
12

Bélyegzőt, de azonnal! Bélyegző ExpresszJanuárban vezettük be, hogy minden hétfőn hármat köptünk kelet felé egy barna kavicsra. Reggel kizárólag jobb lábbal keltünk, a kávét hideg tejjel és két cukorral ittuk, pontban fél hétkor. Rögtön a kávé után egy fél vodkával indítottuk a napot, a poharat mereven bal váll fölött elhajítottuk, majd megszámoltuk, hány darabra tört.

Ha páros szám jött ki, akkor kétszer, ha páratlan, háromszor pörgettük meg az irodakulcsot a jobb kezünk mutatóujja körül, mielőtt beléptünk volna a munkahelyünkre.

Ebédszünetben friss hóval mostuk az arcunkat, és a nap végén a számítógép felé fordulva léptünk ki az irodából, mert az bevonzza a másnapi vevőket. 

Ennek és nem másnak köszönhettük azt, hogy januárban teljesítettük fennállásunk legeredményesebb hónapját. Nem dicsekedni szeretnék, csak a jegyzőkönyv kedvéért írom ide - a lényeg később jön, és nem pénzről szól -, hogy 150 százalékkal vertük az eddigi pályacsúcsunkat, pedig az is szép eredmény volt. És bár nem sokat unatkoztunk, maradt szabad kapacitásunk. Vagyis elbírtunk volna többet is.

Ez tehát a Nagy Titok, amit ha ismer és lépésről-lépésre betart, jól fog menni az üzlete. Ha nem, akkor becsukhat.

Van még persze egy-két lényegtelen tényező, de azok nemigen számítanak. Viszont ha már a legütősebbeket elmondtam, elmesélem emezeket is.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2013/02/12 15:17
Korábbi bejegyzések »