Mi köze a bélyegzőkészítésnek A nagy kékség, a Nikita, a Léon, a profi rendezőjéhez, a Wasabi - mar, mint a mustár és a Taxi produceréhez? Hol vannak a közös pontok?

Mindjárt kiderül.

Az ember évekig harcol egy kitűzött célért, ha üzlettel foglalkozik, akkor egy piaci pozícióért, és amíg ezért küzd, mást nem is nagyon lát. Aztán elér egy biztonságos --- vagy annak tűnő --- szintre, és akkor történik valami. Ami eddig fontos volt, már megvan. Már csak meg kell tartani. Már nem a szerzésen van a fókusz. Már nem kell bizonyítani önmagunknak vagy a világnak vagy ki tudja, kinek. Az ember megnyugszik, amikor elér valamit, és --- ha helyesen él --- elkezd figyelni a világra. Elindul eggyel értelmesebb célok felé.

Három éve Luc Besson egy rajzfilm rendezése után azt mondta: "Ez az utolsó filmem. Büszke vagyok mind a tíz filmre, amit csináltam. Mindegyiket szeretem. Örülök, hogy a kör bezárult. Ennyi volt. Szeretnék egy kicsit honfitársaimmal foglalkozni, szeretnék egy kicsit a bolygómmal foglalkozni, szeretnék valamit tenni a külvárosokért, a természetért, sok mindent szeretnék csinálni."

És most elkészült a Home című film, Luc Besson és Yann Arthus-Bertrand közös munkája. Lenyűgöző lett.

Nem, ez nem egy filmesztétikai portál, ez még mindig a Bélyegző Expressz blogja. Mindjárt kitisztul a kép.