Szerencsére mindig vannak olyanok, akik nem törődnek bele abba a hazugságba, hogy ebben a világban átlagos embernek kell lenni. Olyanok, akiknek elegük van abból, hogy ez a világ átlagembereket keres átlagos állásokba, és átlagos termékeket akar eladni nekik.

"Akik elég bolondok hozzá, hogy azt higgyék, megváltoztathatják a világot, meg is teszik."
(Steve Jobs)

Az új Printy --- mint az iPhone --- valami egész más, mint amit korábban el tudtak képzelni. A tervezésekor nem abból indultak ki, hogy most milyen egy bélyegző, hanem abból, hogy milyen lenne az ideális bélyegző.

Az iPhone 4-et ugyanazért tartom zseniális terméknek, amiért az új Trodat bélyegzőt. (Mindkettőt használom is, nem csak beszélek róla, hogy jó.)

• Az új Printy 4.0 annyiban hasonlít csak a korábban ismert bélyegzőkre, mint az iPhone a korábban használt telefonokra: semmiben. Korábban az emberek nem ilyennek ismerték a bélyegzőt.
• Hús-vér embereknek tervezték, méghozzá úgy, hogy hatalmas tömegektől kérdezték meg, hogy mi az, amit szeretnek, és mi az, amit ki nem állhatnak a jelenlegi bélyegzőjükben. A válaszokból összeállt, hogy milyen is lenne egy olyan bélyegző, amit a legkényesebb vásárlók is imádnának. Ezt végül megtervezték, legyártották --- és most itt van.
• Már méterekről látszik, hogy ebben van valami más. "A dizájn nemcsak arról szól, hogy valami hogy néz ki, vagy milyen érzést kelt. A dizájn az, ahogyan működik..." (Steve Jobs)
• Ebbe tényleg bele lehet szeretni első látásra.
• "Egy ilyen pici izébe nem férhet bele ennyi minden!" (Az új Trodat bélyegző lenyomatméretei nem változtak, de 35%-kal kisebb lett a ház --- jobban kézre áll, és jobban elfér a táskában, akár a zsebben is.)

Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy az új Trodat Printy 4.0 mellé egy iPhone 4-et is adjunk a vevőinknek.

Érdekli, hogyan kaphatja meg?

Rejtőt kötelező olvasmánnyá tenném.

Az én kedvencem tőle A három testőr Afrikában. Az egyik kedvenc figurám pedig a regény egyik mellékszereplője, a Nagy Levin, a mesterszakács, aki még a sivatag közepén is ínyenc ételekről beszél a légionistáknak --- emiatt többször majdnem meglincselik a katonák, akik napok óta nem ettek, nem ittak.

A regény főhősei megszöknek egy büntetőtáborból, ahol a raboknak egyébként arany életük van --- például luxusétteremmel is kényeztetik őket. Velük tart Levin mester is, pedig hát mi is lehetne jobb hely számára, mint egy luxusétterem a sivatag kellős közepén?

És tudja, miért szökik meg?

Ezt mondja, amikor Senki Alfonz megkérdezi, miért is szökik élete kockáztatásával egy büntetőtábornak álcázott luxusüdülőből (idézet fejből):

"Nem azért megyek el, mert itt rossz ételeket főznek, hanem azért, mert itt jó kajákat főznek rosszul."

A Nagy Levin ma pénzt küld velem Önnek.

Azért, hogy ne kelljen olcsó bélyegzőt vennie, hanem drága bélyegzőt is vehessen brutálisan jó áron.

Ha bizniszt szeretnék csinálni a környezetvédelemből, akár azt is mondhatnám, védje azzal a környezetét, hogy olyan bélyegzőt vásárol, amihez nem kell festék.

Ha nem tudnám, hogy egy Trodat bélyegző milyen kevés --- egyébként vízbázisú, tehát környezetbarát --- festéket használ, és azt is, hogy egyetlen gyárilag festett párnával is átlag minimum 5000 hibátlan lenyomatot készíthet, akár ezzel is kampányolhatnék a dombornyomó szárazbélyegző mellett, de nem érzem, hogy ennyire rászorulnék erre a képmutató szövegre.

Maradjon a környezetvédelem az, ami: egy ügy. A dombornyomó mellett pedig inkább mondok 10+1 olyan érvet, ami sokkal jobban fogja érdekelni, mint valami álszent mellébeszélés. (Ettől még a környezetvédelem szívügyem marad, csak nem piszkolom össze az elvet az üzlettel.)

Tehát a 10+1 érv:

Mi köze a bélyegzőkészítésnek A nagy kékség, a Nikita, a Léon, a profi rendezőjéhez, a Wasabi - mar, mint a mustár és a Taxi produceréhez? Hol vannak a közös pontok?

Mindjárt kiderül.

Az ember évekig harcol egy kitűzött célért, ha üzlettel foglalkozik, akkor egy piaci pozícióért, és amíg ezért küzd, mást nem is nagyon lát. Aztán elér egy biztonságos --- vagy annak tűnő --- szintre, és akkor történik valami. Ami eddig fontos volt, már megvan. Már csak meg kell tartani. Már nem a szerzésen van a fókusz. Már nem kell bizonyítani önmagunknak vagy a világnak vagy ki tudja, kinek. Az ember megnyugszik, amikor elér valamit, és --- ha helyesen él --- elkezd figyelni a világra. Elindul eggyel értelmesebb célok felé.

Három éve Luc Besson egy rajzfilm rendezése után azt mondta: "Ez az utolsó filmem. Büszke vagyok mind a tíz filmre, amit csináltam. Mindegyiket szeretem. Örülök, hogy a kör bezárult. Ennyi volt. Szeretnék egy kicsit honfitársaimmal foglalkozni, szeretnék egy kicsit a bolygómmal foglalkozni, szeretnék valamit tenni a külvárosokért, a természetért, sok mindent szeretnék csinálni."

És most elkészült a Home című film, Luc Besson és Yann Arthus-Bertrand közös munkája. Lenyűgöző lett.

Nem, ez nem egy filmesztétikai portál, ez még mindig a Bélyegző Expressz blogja. Mindjárt kitisztul a kép.

"Az élet túl rövid, nem mindegy, hol dolgozik!"

Az ember kidobja a Trodat bélyegzőt a másodikról, átmegy rajta kocsival, megtámadja egy ipari fúrógéppel, szöget ver vele a falba, sörnyitónak használja, lelöveti, és mivel ennyi nem elég ahhoz, hogy tönkretegye, beleteszi a turmixgépbe. Mindezt lefilmezi, beteszi a blogjába --- szóval telnek-múlnak a dolgos hétköznapok, mint minden átlagos munkahelyen. Most sem történt semmi olyan, amit feljegyeznének a történelemkönyvek. A BUX index meg se rezzent belé. A bulvárhírekben például meg sem említették, és a vezető gazdasági lapok is hallgattak róla. Én is csak onnan tudtam meg, hogy kaptam egy e-mailt: "Attila, nézz fel a Trodat Austria főoldalára, van ott rólatok valami a hírek között."

Alig múlt egy hónapja, hogy meghirdettük az örök garanciát minden nálunk vásárolt Trodat bélyegzőre. Forgattunk 10 bélyegzőnyúzó videót. Ezeket annyian nézték meg, hogy magunk is alig akartuk elhinni --- csak a Konfliktuskezelés bélyegzővel című felvételt 7 ezernél is többen látták csak a Viddleren, és még három másik tárhelyen is láthatóak a filmek. Sokan a filmek hatására kezdtek vásárolni. Volt --- tényleg volt!!! ---, aki azt mondta, hogy most azonnal kicseréli a no-name bélyegzőit Trodatra. Szóval igenis értékeli a piac az örök garanciát. Az emberek ugyanis szeretik a jó termékeket. Na, ennek most lőttek.

Hogy múlik az idő! A műanyagházas Trodat Printy már 32 éves! Tudja, hogy mennyit adtak el belőle 1976 óta? 200 millió darabot. Magyarul: a világon minden harmincadik embernek jutna egy Trodat Printy (csecsemőtől a nyugdíjasig). És az utolsó 50 millió darabot az elmúlt 5 évben dobták piacra. Jogos tehát a pezsgő. Nem?

Hová tűntek a bélyegzőnyúzók? Talán az erdőbe mentek? Talán a kútba bújtak? Talán kifogytak az ötletekből?

Biztosan kívülről fújja már, hogy minden általunk készített Trodat bélyegzőre örök garanciát vállalunk.
De vajon azt tudja-e, hogy ezt a garanciát nemrég még csak a Professional Line fémbélyegző sorozatra vállaltuk?

Nyugodtan tehettük, amióta az eredetileg is élettartam garanciás bélyegző teljesítményét 120%-ra növelték.

Ez a Trodat legnagyobb munkabírású, egyben legfinomabban járó bélyegzője.

Ha van hátránya ennek a pecsétnek --- keressünk egyet! ---, akkor ez a hagyományos bélyegzőknél valamivel nagyobb méret. (Valamit valamiért.)

De erre is van megoldás!