jan
20

Nem vagyok felszabadító. 
Felszabadítók nincsenek.
Az emberek szabadítják fel önmagukat.

(E. Che Guevara)

Hetek, lassan hónapok óta háborgok és dühöngök, amiért bármerre fordulok, panaszok, jelszavak és féligazságok ömlenek mindenhonnan. A "mi lesz velünk" és a "mit csinálnak ezek ott fenn" megalázkodó kérdései. Ez és más semmi.

Semmi.

Mindig gyűlöltem a vertikális politikai modellt. Mármint azt, amelyik úgy képzeli, hogy vagyunk mi - a jelentéktelen kis hangyák a fűszálak alatt -, meg vannak ők ott fenn. És majd ők megmondják, majd ők gondoskodnak rólunk, majd ők elvállalják. Nekünk nincs felelősségünk. Időnként választunk, de persze mindig kiderül, hogy bennünket, kérem, megvezettek. De könnyű nekik, ők nagyok, mi itt kicsik vagyunk.

Aki elfogadja ezt a modellt, az mindig lent lesz. És mindig becsapva érzi majd magát.

Gyűlölöm az emberi tehetetlenséget.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2012/01/20 01:51

Az tegye fel a kezét, aki az elmúlt hetekben nem azon rágta a körmét, hogy mi lesz a görögökkel, meg mi lesz az olaszokkal, meddig emelkedik még az euró és a svájci frank, és marad-e az Európai Unió, vagy szétesik. És persze azon, hogy ebből mennyi trutyi potyog a mi nyakunkba.

Senki?

Oké. Akkor mindenre figyeltünk, csak arra nem, amivel épp foglalkoznunk kellene. Mert amíg az ilyen témájú híreket figyeltük kocsiban, munkahelyen, az interneten, addig se nem dolgoztunk rendesen, se nem koncentráltunk a teendőinkre, se nem tanultunk semmi újat, amit esetleg használni lehetne egy ilyen helyzetben.

Homer Simpson, amikor sör-virsli versenyre készült, és Bart, a fia megkérdezte tőle, hogy megnyeri-e, így válaszolt:

- Fiam, ha sportversenyen indulsz, nem az számít, hogy megnyered-e vagy sem, hanem az, hogy mennyire rúgsz be.

Na, ebben momentán jól állunk. De lehet, hogy van, aki ennél többre vágyik.

Nekik gyűjtöttem össze egy-két ötletet.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2011/11/17 01:15

leningrad-cowboysMit tegyen az ember, ha eredetileg a Balatonra indult, de a partközeli sínpáron zötykölődés helyett a vonat már egy jó ideje száguld egy alagútban, és még nem látni a fényt?

Először is foglalja el magát valami hasznossal, amit sötétben is lehet csinálni. Ne zavarja, hogy a többiek sikítanak --- ez hozzátartozik az alagút feelinghez. Először azok sikítanak, akik félnek. De mivel alagútban sikítozni jó buli, hamarosan egész tömegek fognak rikoltozni. Ettől aztán a félősek még jobban félni fognak --- mivel hallják, hogy már nagyon sokan sikítanak.

A lényeg, hogy Ön ne ijedjen meg. Alagútban utazni már csak ilyen.

Végtelen alagút nincs.


Írta: belyegzoexpressz  @ 2009/04/21 14:27